DonBlog

Sniper Elite V2

(PlayStaion 3)

Előszó: Kapjuk elő a legjobb mesterlövész tudásunkat, mert a 2. világháborúban nekünk kell megmenteni a világot!

Teszt:

Rengeteg “lövöldözős” játékkal játszottam már, és ahol mesterlövész fegyverrel kellett mennem voltak negatív és pozitív tapasztalatok, de igazán eddig talán némelyik Call of Duty állt a legközelebb a valósághoz, de mióta játszottam ezzel, azóta csak annyi a véleményem, hogy egy kalap szart nem érnek…

Ugyanis a Sniper Elite V2-ben a sniperre gyúrtak rá de nagyon keményen és ez érezhető is mint a grafikában, mint a játékidőben, de szó mi szó annyira realisztikusan megcsinálták magát a mesterlövész fegyvereket hogy az hihetetlen! A fegyverünk úgy viselkedik mint a valóságban, belekell számítani a szél irányt, távolságot, persze mind ezt már csak Hard fokozaton, Easy-be csak ahova célzol oda repül a golyó.

Ami még nekem nagyon bejött, az a belassítás effektus, ami legtöbbször akkor lép a képbe ha vagy nagyon messziről, vagy egy kritikus ponton találjuk el az ellenfelet, és olyan kurva jól meglett oldva, hogy egyszerűen élvezet távolról egy lövéssel valakit fejbe, vagy szíven szúrni, egyszerűen bámulatos! Továbbá, ha egy kritikus ponton találjuk el a kiszemelt áldozatot pl. fej, kéz vagy létfontosságú szerv, akkor azt a területet “csontváz” alakban látjuk és mutatja a golyó teljes útját, hogy épp mit lövünk szét.

Na de jöjjön egy kis oltás is. A grafika nem a legjobb de nem a legszarabb, mondjuk úgy hogy a mai igényt kielégíti, de itt mint írtam nem a grafikán van a hangsúly, de élvezhető. Nem tudom hogy miért, de annyira rámentek a sniper vonalra, hogy az ellenfelek is mesterlövész tudással jöttek a világra, értem ezt úgy hogy egy PPSH-val van egy MP40-el akár 5-600 méterről is képesek komoly sérülést okozni ami egy kicsit azért bosszantó dolog volt. Meg persze egy két BUG-al itt is sikerült találkozni, beakadni ide oda az ellenfelen áthaladó golyó a 30 méterre mögötte lévő kollégáját is megölte meg ilyen apró nyalánkságok. Ami nekem még a szememet bántotta, hogy a legtöbb játékban az egyszemélyes hadsereget játsszuk, ami itt sincs másképp, úgy állít be minket a játék mintha egy magunk vívnánk a 2. VH-út, de hát ez van ezt kell szeretni, itt nem a sztori a hangsúly.

A játékidőről nehéz pontos időt mondani, mert ha akarjuk akkor egy küldetés lehet akár 20 perc, 1 óra vagy akár 2 is attól függ hogy milyen a kedvünk, hogy csak végig akarjuk szántani a küldetést, vagy kicsit bújkálni azt gyepálni agyba főbe, vagy komolyra vesszük a dolgot és úgy viselkedünk mint egy vérbeli mesterlövész, szóval ki éppen milyen bugyit vett fel olyan ütemben megyünk végig a játékon.

Ami még nagyon tetszett, az a trófeák. Én nagy trófea függő vagyok és szeretem a kis ereklyéket mikor jön a kis lágy hang és hopp megint egy trófea. Az első 3-4 küldetés alatt sikerült kb 15-20 trófeát begyűjteni így az élvezet megvolt, és a játék végére se apadt a mutatvány, hogy csúnyán fogalmazzak minden szarért hugyért kapunk egyet, de ennek nagyon örültem.

Végszó:

A Sniper Elite V2 büszkén hordozza nevében a Sniper szót, hiszen tökéletesn vissza kapjuk a mesterlövész fegyverek tulajdonságait, és ezentúl minden más játékban a mesterlövész puska egy rakás szar lesz, aki szereti a Sniperes játékokat azoknak ajánlom nem fognak csalódni a demoja fent van PSN-en bárki kitudja próbálni. Én úgy tudom hogy készül a V3 ami szerintem tuti vétel lesz, ha nem térnek el a helyes útról. A játékot Szabó Gergő barátomtól kaptam kölcsön ezúton is köszönet érte!