Na íme az első komolyabb cikk BMW-kell kapcsolatban, egy E34 és egy E36-tal az élen eljött a kötelező olaj csere ideje ám egy “kisebb” baki és be is ütött a mennykő!

Day 1:

Érett a két autóba a motorolaj csere, és úgy döntöttünk hogy a hétvégre remek alkalom lesz erre, úgy vasárnap szabadnapos vagyok egy kis öcsi bátyó olajcsere jobb nem is lehetne, az alapanyagok beszerezve szombaton végzek a melóval és indultunk is lecserélni az E36-ba az olajat az E34 úton volt haza Bécsből.

                              (Meg kell adni amit igényel csak is a Castrol-t szereti.)

Neki is ugrottunk, kocsi akna alá be, olaj szűrők az asztalon és neki feküdtünk.

          (Az olajszűrő helye, nagyon okos megoldás, nem kell motor aljáról kiszenvedni a szűrőt…)

Csavar ki, kanna alá be és már folyt is kifele a lötty! Közbe cigi megbeszélgetés, ami kell, és mikor kifolyott az olaj csavar vissza. És itt ütött be az a bizonyos mennykő… Nem először cserélek életembe olajat, de most fordult velem először meg, hogy csavarom be a csavart és egyszer csak egy hatalmas roppanás a krova megindul, a csavar feje lent a földön, legalábbis egy kis része a maradék meg bent a menetbe, na mondom fasza ezt most hogy szedjük ki innen…

                          (Az balra az eredeti, jobbra az “elátkozott” csavar egy darabja.)

Jöttek az agyalgatások, hogy most merre mi lehet a megoldás, gondoltam hogy ha a csavarfejbe valahogy tudnánk egy új menetet fúrni és abba be egy kisebb csavart és talán úgy sikerül is. Hát a fejet addig sikerült baszogatni még egyszer csak kopp és az öcskös mondja hogy hát ez beesett. Na király, eddig se volt egyszerű a dolog de most aztán meg végképp! Na mind1 kocsit betóljuk bús komoran go haza és igyuk a megérdemelt sört azt másnap újult erővel neki fekszünk.

Day 2:

Új nap újult erő. Reggel korán kelés egy kávé egy cigi és megbeszélés, hogy akkor ma mi a feladat.

                                            (Reggeli álmos fejek, lelkesedéssel tele.)

Az E34 újra itthon kezdjük azzal a napot, hogy arról le legyen a gond és estére legyen újra üzemkész.

(Az elmúlt pár nap fő támogatója az Adrenalin energiaital.)

E36 ki E34 be megint jön a protokoll olaj leenged szűrő ki, új szűrő be csavar vissza, de ésszel és mehet is az új olaj bele.

(A 2. szervízbázis, itt már csöpög ki az olaj.)

Minden rendben is zajlott ahogy annak tegnap is kellett volna az E34 letudva már csak egy dolog volt hátra, hogy az autó megfeleljen a normáknak, illetve az én igényemnek, az olaj és Inspection reset, minden kész jöhet az E36.

(Amiért a márkaszervízben több tízezret elkérnek én egy dróttal megoldottam.)

Egy kicsit utána érdeklődtünk a dolgoknak és mondták hogy a deknit kb 20 csavar fogja fel a blokkhoz azokat ki kell csavarni és elvileg kilehet játszani a deknit onnan.

(Itt már az E36 áll és operáljuk kifele a teknő csavarjait.)

Meg is volt a csavarok kint a dekni levált a helyéről eddig szép és jó minden de aztán 3-4 óra szenvedés után se sikerült a teknőt a helyéről kivarázsolni pedig fél centi hely kéne és könnyedén ki is jönne a mocsok.

(Tömítés szétvágása közben, és enyhén kopaszodva. )

Közben én hoztam magammal egy mágnest, hogy hátha sikerül egy madzag segítségével kijátszani onnan a mocskot de hát maga a teknő nem mágneses viszont a teknő belsejében valami nagyon is az és azt mindig sikerült is megtalálni, aztán jött egy ötlet hogy egy erősebb mágnessel hátha sikerül a csavart megfogni és valahogy kijátszani, meg is lett a mágnes oda nyomtuk a csavarhoz és halljuk hogy mozog a csavar el se hittem hogy beválik, és nézem hogy a csavar újra a lukon van! Na mondom talán mégis lesz valami de sajnos semmit se sikerült annyira felmágnesezni hogy a csavart betudjuk kapatni a menetbe így ez is elbukott.

(Itt még persze minden rendbe volt.)

Közben elkezdtem az E34-et takarítani mert a szemétdomb kutyafasza volt ahhoz képest, egyszer csak odajön hogy egy francia autós ember, és szerényen megkérdezte, hogy megnézheti-e a kocsit. Mondom persze miért ne azt beszélgetésbe is elegyedtünk hogy ez milyen jó egy autó az övé meg egy rakás fos (no comment.) , mesélte hogy még 97-be hozzá jutott egy 2.5-es benzineshez és azzal egy gondja nem volt, de sajnos eladta, és most ilyeneket nézeget. Megbeszéltük hogy milyen biztonságos egy ilyen BMW meg mesélt is sztorit, mögötte éppen állt egy idősebb úr is annak francia valamilye volt, és az volt a lényege hogy egy olyan kaliberű kocsi meg egy 20 éves szét rohadt BMW találkoztak egymással és a francia vetélytársat úgy kellett az autóból kiszedni még a BMW-s “testvírek” egyben kiszálltak bármi segítség nélkül, és itt kezdődik a különbség, pedig a francia nem volt idősebb talán 3-4 évnél. Sztorizgatásnak vége, elköszönés meg minden, egy kicsit jobb kedvem is lett, hogy na még egy emberrel több akinek csak tetszik amit én itt próbálok csinálni lassan 3 éve.

(A Castrol hegyek, BMW-nek a lehető legjobb választás.)

Szóval E34 kitakarítva annak egy mosás elég és végleg kész már csak a másik autóval kéne valamit kezdeni, de további 3 óra próbálkozással se sikerült a deknit levenni, azt mondom az öcsinek, hogy mára legyen elég ennyi úgy is átfagytunk, fáradtak vagyunk menjünk haza pihenjük aztán holnapra megálmodjuk a megoldást.

Így is tettünk elrendeztük a dolgokat és haza mentünk kisebb beszélgetés este film nézés azt jött a megérdemelt alvás.

Day 3:

Eljött a másnap öcsi suliba én itthon és agyaltam hogy na most merre és hogyan.

(Ennyire sikerült leszedni, de ez pont elég volt a sikerhez!)

Kicsit utána jártam a dolgoknak kérdeztem itt ott, hogy merre hogyan eléggé necces dolgokat olvastam, hogy megkéne emelni a blokkot, de sajnos semmilyen erre alkalmas eszköz nem állt rendelkezésre, így ez nem megoldás. Olvastam őrült dolgokat mint például, hogy nyomaték kulccsal kell szétszedni a deknit, meg hasonló őrültségek, így kénytelenek voltunk a jó öreg józan paraszti észhez fordulni.

(A jobb hozzáférhetőség érdekében a légszűrőházat is letávolítottuk.)

Addig már eljutottunk hogy felülről lelehet látni a deknibe valamilyen szinten, úgyhogy innen már tudunk kezdeni valamit. Először elővettük a jó öreg mágnes + kábel darabot de sajnos így se jutottunk előre, mert valami mágneses volt ott lent, és ez se vezetett megoldásra, így elküldtük a felmentő sereget egy hosszabb drót darabért hogy talán az már nem fogja a mágnest ide oda rángatni.

(Balra a régi, jobbra az új légszűrő.)

Hát ez se ment olyan egyszerűen mivel a drót elszívta a mágnes erejét így a csavar továbbá is a teknő alján csücsült.

(A minőség a lelke mindennek.)

Aztán jött az isteni szikra és egyben a megoldáshoz kivezető út is, ami nem más mint, hogy játszuk a csavart lukra és fűzzük át rajta a drótot végén egy csomóval és felül kihúzni a drótot a csavarral együtt. És lám a terv bevált a drót átment a csavaron lévő lyukon fent kézzel sikerült meg fogni a drótot és már csak húzni kellett és bámm a drótnak vége van rajta az elátkozott csavarral a végén!

(Az elátkozott csavar most már kint.)

Nagy megkönnyebülés, hogy végre kint az a rohadék amit már 2 napja próbálunk kibányászni, és végre itt van a kezünkbe. Megkezdődhetett az összeszerelés de most már óvatosabban, a teknő visszakerült a helyére egy kis tömítőpasztával ellátva, az új csavar bent a helyén légszűrőház vissza az új légszűrővel, és megkezdődhetett végre az olaj csere!

(Az összeszerelés pillanata.)

Előkészületek megvannak és már folyik is be a friss anyag. A 4 literes kannát benyakalta ahogy kell a literest pedig szépen lassan közbe nézzük az olaj szintet nehogy túl töltsük, elértük a megfelelő szintet jöhet az izgalom a motor beindítása. A motor pöccre indult, és szépen járt ahogy azelőtt, nagy megkönnyebülés nem rontottuk el semmit jöhetnek az utolsó simítások, és végül jöhetett az olaj reset. Minden megvan minden szép és jó.

(A végső mutatvány, hogy minden szakszerű legyen.)

A cikk megírása óta eltelt bő egy hét azóta minden fasza a kis E36 jobb mint újkorában, úgyhogy ez volt annak a története, hogy hogyan sikerült az olajcsere, legközelebb óvatosabban állunk neki a dolgoknak az fix, de mindent sikerült megoldani és ez a lényeg!