DonBlog

Ez cikk többnyire az olyan autó őrültekről szól mint én vagy jó barátom, így az ilyen típusú embereknek szól a cikk.

Szóval van 3 fajta használtautó tulaj. Az egyik olyan fajta ember mint én aki megveszi az autóját és egy életen át kitart mellette, a második fajta az aki beleun vagy megutálja az autót és lecseréli és az utolsó fajta az irigy kategória amit szerintem annyira nem kell túlragozni, egyszerűen irigy egy másik ember autójára és felvágásból kell neki másik.

Ez egy éve távlata hogy milyen lett az autó külseje és a beltér változásról nem is beszélve.

Én mint írtam az egy életig kategóriájú típusba tartozok ennek egyszerű okai vannak. Lényegében annyi, hogy nálam a BMW letette az asztalra azt amit az előző autóm (Opel Astra F) nem tudott, még pedig a megbízhatóság. Persze van több oka is, mivel én se szarom a pénzt így nem nagyon engedhetek meg új autót és több mint két éve van nálam az 5-ös és gyakorlatilag most már a motoron és klímán kívül minden kilett cserélve benne mechanikai részről így az autó 1 max 2 éven belül az autó kész, utána már csak a kötelező karbantartásokkal kéne foglalkozni, és nem kéne évi 2-300 ezret arra költenem, hogy éppen mit kéne felújítani illetve cserélni az előző tulaj nem törődömsége miatt. Ami nagyon jó mivel lassan már kezdett tele lenni a tököm ezekkel a “nem kötelező” karbantartásokkal, mert vannak más terveim is az életben nem csak az autóm karbantartása, és ezt egy havi max 120-130 nettóval eléggé nehéz ide oda félrepakolgatni. Jelen életfelfogásom további oka, hogy ugye az autó kész van több meglepetés nem érhet, gyakorlatilag már mindent tudok az autó életéről . Nos ha most úgy döntenék, hogy eladnám és vennék egy másikat akkor mint az ismeretes a használtautó piac egy zsebmacska nem tudni tutira, hogy mit veszel, és kezdődik az egész mizéria elölről, amire most nem venném a fejemet.

Nagyon is dúl a szerelem!

Persze ez most van, terveim vannak, hogy egyszer eladom és veszek egy újabb BMW-t vagy akármit, igen lehet valakik sokkot kapnak, de sajnos nem vagyok ellátva a jövőbelátás képességével, így nem tudom mi lesz, de egyet biztosra vehet mindenki, egy BMW biztos lesz a háznál. De ugye előbb kéne egy ház ahol tudnék több autót is tárolni, erre egy falusi ház lenne a lehető legjobb megoldás, mert ott a kutyát nem zavarna, hogy épp mi áll bent az udvarba, vagy épp egy garázsban, ugyanis tervezek valamit egy BMW-vel de ez egyenlőre hét pecsétes titok, hiszen ez a projekt olyan messze áll jelenleg mint innen a Hold.

A kép csak illusztráció, de idénre remélhetőleg elkészül végre!

De nézzük a jelen állapotot. Jelenleg úgy vagyok vele, hogy az E34 marad, de ha esetleg eljön az pont, hogy sajnos az autónak menni kell akkor nekem egy E39 kellene, mert ugyanolyat nem szeretnék, az E38-tól félek szerviz ügyben. És mindenképpen újabb kéne az E34 után, így marad a következő generációs 5-ös. És most már azt is tudom, hogy dízelt nem akarok egyáltalán, félreértés ne essék nincs a dízellel semmi bajom,  de szeretnék minél több hibalehetőséget kizárni, és ugye benzinesbe nincs adagoló, jeladós porlasztó stb. Így mindenképp benzinesbe gondolkodok, nem kell nekem egy lóerő bajnok ezért az 520i-re gondoltam. De itt is van egy bökkenő. Most van E39 abban a korosztályban, hogy jó lenne megvenni, mert most még jó állapotban van és vigyáznak is rá a jobb tulajok, és kitudja mi lesz kár 5 vagy 6 év múlva. Sajnos beleestem abba, hogy elkényelmesedett a seggem így mindenképp egy extrásabb modell kéne, ezek a fránya BMW-nél tudják mivel kell ellustítani az ember hátsófertáját.

A kép újfent csak illusztráció!

Így hirtelen átböngészve a használtautó.hu-t gyakorlatilag 800 ezerét már lehet nagyon jó állapotút találni megfelelő extrákkal (itt most kicsit lesokkoltam), piszokul lement az ára. De egyenlőre E34 marad és egy darabig biztos is maradni fog, hacsak nem jön el egy olyan pillanat, hogy jönnie kell egy E39-nek. És ezt nem irigység mondatja velem én maximálisan megvagyok elégedve az enyémmel ma is megbámulnak ha épp megyek valamerre. A szerelem nagy szívem eladni nincs, talán azt is megkockáztatom, hogy ha eljő az idő akkor nyugdíjba vonul a kicsike és egy szép garázsba fogja tölteni az élete hátralévő részét és csak időközönként lenne megsétáltatva a kicsike, hogy lássák, hogy még igenis fitt korát meghazudtolva, de hosszabb távra már nem szeretném kínozni, sajnos ez a korral jár, de sajnos hogy mi lesz a jövőbe azt nem tudom, de bízok a legjobbakban!